Húzott szegésű kosár készítése

80 és 100 cm-es fűzvesszőket válogatunk, osztályozunk, 8 fenékkarót is vágunk 180 cm-es vesszőkből. A méreten túl a minőséget és gyökkenésmentességet is vizsgáljuk. Az alapvető szerszámok mellett a rövidített kosárfonó ferde padot használjuk, a szerszámok gyors elérését az ülőke oldalsó dobozszerű mélyedése teszi lehetővé. A 8 fenékkaróból összehasítással keresztet alakítunk ki, amelyet kétszálas gyűrűfonással rögzítünk.

      


Az alj szépségét a berakás biztosítja, nem utolsósorban gyors kifonást tesz lehetővé. 16 szál vesszőt fonunk be 1 alatt - 1 fölötti vezetéssel, ez a fonáskép. A továbbiakban röviden 1a - 1f jelöléssel (lesz még előtt és után, ami "e" és "m"). A berakást kétszálas gyűrűfonással rögzítjük, ezzel kész a kerek alj. Íme:

      


A fenékkaró végek levágása után minden fenékkaró mellé 2-2 szál kihegyezett vesszőt szúrunk be. A 3 alatt felvezetett szálból lábazatot alakítunk ki, egyúttal oldalkarókhoz jutunk. Fontos a lábazat gyökkenésmentes szoros íven való meghúzása, ezen felül érdemes még verővassal megütögetni az így kapott alakzatot. Az oldalkarókat egyenletesen felgyökkentjük, és az egészet rögzítjük a fonópadra. Ekkor egy kesze-kusza vesszőkből álló kosárkezdeményt látunk, ahol a lábazatból kibukkanó oldalkarók erősen jobbra dőlnek.

      


Kosárfonó körökben szokatlan eljárás az, hogy az említett oldalkarókat nem kötjük csokorra, mivel az ezt rögzítő háromszálas gyűrűfonást szabadon könnyebb kialakítani. A kényelmetlennek tűnő eljárással kényszeríthető a bal kéz a valódi formázó tevékenységre, a gyűrűfonás befejezésekor a helyes állású oldalkarók körvonalazzák a leendő kosarat. A gyűrűfonás fonásképe 3(2e-1m), ahol a matematikailag együtthatónak tűnő 3-as szám a fonószálak számát jelöli. A gyűrűfonásoknál ezek a szálak egymáson cserélődnek térben, emiatt kötélszerűen fogják közre az oldalkarókat. A képeken néhol a kosárfonó keze eltakarja a fontos részeket, de ez így van jól, fonáskor mindig a megmunkálandó, alakítandó vesszők szoros tartásával alakítható ki az egyenletes fonás.

          


A leggyakoribb és leglátványosabb fonástípus a menetes fonás, köznapi nyelven berakás. Egy-egy szál fonásképe 1e-1m, amelyet fokozatosan szaporítva háromszor végzünk. Ezzel a magasítással rögzíthetők a bal kéz által beállított oldalkarók, amelyek korrigálása állandó feladatot ad. A fonás tömörítését szolgálja a verővas használata. A berakószálak elfogyása után a kiálló végeket az oldalkaróknál letisztogatjuk. A kosár magasságának a fele készen áll.

          


A berakószálak rögzítése, egyúttal a kosár szerkezetének erősítése miatt ismét háromszálas gyűrűfonást fonunk, de ennek a fonásképe fordított: 3(1e-2m). A gyűrű kötélszerűsége kívül nem jelentkezhet, mivel ebben a magasságban kívülre oldalcopf kerül, annak tapadnia kell a kosárhoz. A gyűrűfonás végeztével tömörítés, ezután az oldalkarókhoz illő kihegyezett vesszőkkel megtriplázzuk az oldalkarókat. 32 oldalkaró mellé 64 pótszálat szúrunk úgy, hogy azok stabilan álljanak, kibírják a majdani íves húzást.

      


Az így megsokszorozott kosarat ölbe vesszük, és a hármas szálcsoportokat egyenként 3e-2m fonásképpel balról jobbra félkörívesen lehúzzuk. A képek elmesélik a húzott oldalkarók látványos és gyönyörűséges kialakítását.

                                


Az eddigi húzások még elnagyoltak, itt az ideje, hogy a kosár tetejét kiigazítsuk. A kosarat ölben tartva a kiálló szálcsoportokat egyenként szintre húzzuk, vagy ritkábban visszatoljuk. Mindezt addig, míg a kosár felső pereme végre azonos magasságú.

                  


Az oldalcopf készítése külön tudomány, részletes leírására itt nincs lehetőség. A ferdén lefelé mutató tripla szálcsoportok lefelé és felfelé hajlításával egy ötágú hajfonat jön létre. Meg kell küzdeni a szálak lefogásával és szoros helyretételükkel. Az eredmény lenyűgöző, nagyon masszív és díszes szegés teszi fel a koronát e kosárra.

                                                              


Még egy kis utánhúzás és igazítás az oldalcopfon, a kiálló vesszővégeket metszőollóval levágjuk. A kész kosárban gyönyörködünk, elképzeljük, hogy szeretteink mit fognak tartani benne.